Solar Pannels

Napelem támogatás 2021

Miközben átadta Közép-Európa legnagyobb naperőművét Kaposváron, azt jelentette be Palkovics László innovációs és technológia miniszter, hogy legkésőbb július végéig kiírják az uniós helyreállítási terv keretében azt a hatalmas, 159 milliárd forintos lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot, ami 35 ezer háztartásnak 3-4 millió forintnyi ingyenpénzt jelent, hiszen 100%-os támogatás mellett tudják majd elvégezni a beruházásokat. Fontos, hogy ez a pályázat kizárólag az országos átlagjövedelem alatt élő családoknak szól majd, mert elsősorban az energiaszegénységnek leginkább kitett kört célozzák vele, akik sokszor szilárd tüzelőanyaggal fűtenek és ezért nagyon rossz a levegő is, de közben lesz még idén a lakosságnak másik uniós napelemes-megújuló energiás pályázat is. És a cégeknek is lesz majd új uniós forrás megújuló beruházásokra.

Nagy napelemparkot adtak át

Átadták Kaposváron csütörtökön a China National Machinery Import&Export (CMC) kínai nagyvállalat 36 milliárd forintból épült, 100 megawatt teljesítményű naperőművét. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az eseményen azt mondta:

JELENLEG EZ A LEGNAGYOBB NAPERŐMŰ KÖZÉP-EURÓPÁBAN, NÉGYSZER AKKORA, MINT A KAPUVÁRI, AMIT EDDIG MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB HASONLÓ LÉTESÍTMÉNYEKÉNT TARTOTTAK SZÁMON.

A kaposvári naperőmű 5 százalékos növekedést jelent a hazai fotovoltaikus kapacitásban, a nagyságrendje annyi, mint a somogyi megyeszékhely lakosságának teljes éves energiaigénye, emellett 120 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást tesz szükségtelenné – jelezte.

Kijelentette: a beruházás kiemelten fontos, mert hozzájárul Magyarország klímapolitikai céljainak megvalósításához, és jó példája azon fejlesztéseknek, amelyeket a beruházók a koronavírus-járvány alatt is folytattak, bízva a magyar gazdaságban.

Palkovics László emlékeztetett arra: Magyarország vállalta, hogy 2050-re karbonsemleges országgá válik, karbonkibocsátását 95 százalékkal csökkenti az 1990-es szinthez képest.

Vállaltuk, 2030-ra legalább 6 ezer megawatt fotovoltaikus kapacitást telepítünk, és 2020-ra elérjük a 2 gigawattot, ez meg is történt

– tette hozzá. Rámutatott, Magyarországnak 2021 elején már 2,3 gigawatt naperőmű-kapacitása volt, amihez most hozzáadódik a kaposvári naperőmű teljesítménye.

Palkovics László a naperőművek jelentőségét érzékeltetve rámutatott, hogy idén május 9-én a teljes magyar áramtermelés 37 százalékát az ipari méretű fotovoltaikus erőművek adták.

A lakossági naperőművek kapacitása is lényegesen nagyobb lett, egy év alatt a másfélszeresére nőtt – tette hozzá.

10 évvel hamarabb éri el Kaposvár a klímavédelmi célját 
Szita Károly, Kaposvár polgármestere (Fidesz-KDNP) az új naperőművet úttörő beruházásnak nevezte a jövő energiaellátásában. “Ez az erőmű nemcsak nekünk, kaposváriaknak, hanem egész Magyarországnak fontos” – hangoztatta a politikus.

Szita Károly közölte, a város vállalta, hogy 2050-re 80 százalékkal csökkenti a szén-dioxid, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. “Ma már 58 százaléknál tartunk, a most átadott beruházással azonban még nagyobb csökkenést érünk el, a célunkat nem 2050-re, hanem bő 10 év múlva elérjük” – mondta. 
Kang Hubia, a CMC elnöke videokapcsolaton keresztül azt mondta az esemény résztvevőinek, hogy az 1950-ben alakult vállalat 2016-ban döntött a magyarországi naperőmű építéséről. A cég hosszú távra tervez és 1 milliárd eurót tervez befektetni Magyarországon. Hozzátette, a CMC kiemelt célja, hogy a jövő karbonsemleges legyen, fejlesztéseit ennek mentén valósítja meg.

Jön a 159 milliárdos EU-s program

A miniszter szólt arról is, hogy az otthonfelújítási támogatáson belül 3 millió forintra lehet pályázni lakóházak, lakások rekonstrukciós munkáira és napelemek telepítésére, emellett a nemzeti helyreállítási terv forrásából is jelentős összeg, több mint 150 milliárd forint jut kiserőművek háztetőkre telepítéséhez, fűtési rendszerek korszerűsítéséhez.

Ez utóbbi programot legkésőbb július végén meghirdetik

– fűzte hozzá.

A múlt héten nyilvánosságra hozott átdolgozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) valóban tartalmaz egy „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” beruházási és reform célt. A HET keretében felhasználni tervezett forrás 159 milliárd forintot tesz ki és két fő célja van:

  • egyrészt a villamosenergia-termelés karbonmentessé tétele érdekében mintegy 175 MW új beépített megújuló energiatermelési kapacitás létrehozása háztartási méretű kiserőművekkel (<50 kW);
  • másrészt hozzáférés biztosítása a megújuló energiaforrásokon alapuló villamos energia használatához és korszerű fűtési megoldásokhoz az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások számára.

Az anyag rámutat, hogy a HET keretében tervezett beavatkozás „az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások fűtési rendszerének elektrifikációját, illetve az épületek energiaigényének csökkentését ösztönzi (ez utóbbit a nyílászárók cseréjével), napelemes energiatermeléssel kiegészítve. Ez az eszköz egyúttal a korszerűtlen fűtési megoldásokra visszavezethető légszennyezést is képes csökkenteni”.

Az anyag rámutat, hogy „A legalacsonyabb jövedelmi kvintilisbe tartozó háztartások mintegy harmada – főként a vidéki területeken – nem fér hozzá gázhoz vagy távfűtéshez, ezért drágább és szennyezőbb szilárd tüzelőanyagokat (szenet, illetve rossz minőségű fát) használ fűtésre, ami a légszennyezés egyik fő forrása, súlyos egészségügyi és környezeti következményeket okozva”. „Magyarország 3 térségében (Sajó-völgyben, Pécs térségében és a fővárosban) kiemelkedően magas a szálló por koncentrációja, meghaladva az egészségügyi határértéket, amelynek egyik oka a korszerűtlen lakossági tüzelés magas részaránya. Ennek érdemi csökkentéséhez járulhat hozzá a fűtési rendszer elektrifikálása az érintett háztartásokban.” Ezt egy ábrán is érzékeltetik:

Kiknek szól ez a pályázat?

Bár a pályázat keretösszege hatalmas, de a fentiek már érzékeltetik, hogy ez nem feltétlenül egy mindenki számára minden régióban elérhető uniós pályázat lesz, és ezt az is érzékelteti, hogy tételesen bele is írták, ki a pályázat célcsoportja:

Az energiaszegénység kockázatának az átlagosnál nagyobb mértékben kitett, azaz az országos átlagbér alatti jövedelmű, jellemzően alacsony hitelképességgel rendelkező, a beruházás elvégzésére fizikai szempontból alkalmas ingatlantulajdonnal rendelkező háztartások.

Azt is ígérik: „A pályázati felhívásban objektív kritériumok mentén kerülnek beazonosításra azon célcsoportok, akik jogosultak pályázatot beadni. E célcsoportok meghatározásának egyik szempontja, hogy a kedvezményezettek jövedelme az országos átlagjövedelem alatt legyen, másik fontos szempont, hogy az épület állapota legyen alkalmas a beruházás fogadására. E beruházás az energiaszegénység csökkentéséhez azzal járul hozzá, hogy azon háztartások is élvezhessék a megújuló energiaforrások hasznait, akik önerőből nem volnának képesek rá.”

Azt is rögzíti az anyag, hogy „A komponens legfontosabb társadalmi kihatása az ÜHG kibocsátás korábban jelzett mértékű csökkentése, illetve mintegy 11 600 háztartásnál a korszerűtlen fűtési rendszer kiváltása, ezáltal csökkentvén az ebből eredő légszennyezést (pl.: szálló por, kén-dioxid). A komponens kiegészítő jelleggel növeli az energiahatékonyságot hatékonyabb fűtési technológia alkalmazásán és nyílászárók korszerűsítésén keresztül.”

Az is benne van azonban az anyagban, hogy „napelemes rendszerrel ellátott és/vagy fűtéskorszerűsítésben részesített háztartások száma 34 920 háztartás” lesz 2026 őszéig, tehát valójában több tízezer család fogja élvezni ennek a programnak az előnyeit.

A FENTI ADATOK ALAPJÁN BŐ 23 EZER CSALÁD NAPELEMES RENDSZERT TELEPÍTHET MAJD, TOVÁBBI KÖZEL 12 EZER PEDIG A FŰTÉSI RENDSZERÉT KORSZERŰSÍTHETI.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezzel párhuzamosan lesz majd tágabb körnek elérhető EU-s napelemes pályázat is, hiszen az anyag is rögzíti: „a lakóingatlanok felújítására 2023-ig többféle finanszírozású támogatási program is elérhető jelen komponensen kívül: így például a 2014-2020 közötti GINOP-ból finanszírozott kedvezményes kamatozású hitel, illetve a nemzeti költségvetésből támogatott Otthonfelújítási program, ami 50%-os intenzitással nyújt vissza nem térítendő támogatást épületenergetikai célú tevékenységekre is. Ezen felül az idei évtől elérhetővé válik a KEHOP Pluszból finanszírozásra kerülő újabb kedvezményes hitelkonstrukció”.

Azt is írja az anyag, hogy „a vállalkozások telephelyei számára is megnyílik támogatási lehetőség 2021-től a KEHOP Plusz keretében.”

Mit kell tudni a 159 milliárdos pályázatról?

Az anyag tételesen rögzíti a pályázat ütemezését és ebből ered Palkovics bejelentése is, miszerint július végéig meghirdetik a programot:

  • pályázatra történő jelentkezés 2021. augusztustól lehetséges, a benyújtandó pályázati dokumentumokat 2021. augusztustól kezdik kidolgozni
  • első kivitelezési munkálatok kezdete: 2021. decembertől folyamatosan
  • a kivitelezés által érintett háztartások időbeni lefutását a fenti áblázat tartalmazza
  •  pályázati szakasz lezárása: 2025 Q4 – programok zárása: 2026. július 31.

Az anyag rögzíti: „A beruházás lebonyolítása során a lehető legegyszerűbb eljárásrend alkalmazására törekszünk mind a pályázásnál, mind a kifizetéseknél, mind pedig a szakmai megvalósítás során. A pályázatot olyan szervezet fogja lebonyolítani, ami rendelkezik lakossági pályázatok megszervezésével kapcsolatos tapasztalatokkal.”

Azt ígérik az anyagban, hogy „A pályázati folyamat során célunk az egyszerűsítés és a pályázó háztartások szakmai támogatása. Ezt szolgálja például a kétfordulós minősítés (jogosultsági szempontok szerinti előminősítés, majd az előkészítéshez a szakmai támogatás nyújtása), a kivitelezők előminősítése, vagy a lakosságnál a pénzügyi adminisztráció csökkentése.”

Milyen beruházásokat lehet elszámolni?

A vissza nem térítendő támogatás nyújtása az alábbi kétféle tevékenységekre lehetséges majd:

(1) Tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer létesítése. Elszámolható tevékenységek:

a napelemes rendszer létesítéséhez szükséges jogi alapkövetelmények teljesítése (pl. háromfázis bekötése, villanyóra szabványosítása)

tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer (max 4-5 kW) inverterrel, tartószerkezettel, a tervezés, engedélyeztetés és a kivitelezés tevékenységével.

(2) Napelemes rendszer telepítése, nyílászárók cseréje, tárolókapacitás létesítése és fűtési, valaminthasználati melegvíz előállító rendszerek elektrifikálása. A program keretében támogatható tevékenységek köre:

  • a napelemes rendszer létesítéséhez szükséges jogi alapkövetelmények teljesítése (pl. háromfázis bekötése, villanyóra szabványosítása)
  • tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszer (max 5 kW) inverterrel, tartószerkezettel, a tervezés, engedélyeztetés és a kivitelezés tevékenységével
  • 5 kW teljesítményű otthoni, prémium szolgáltatásokat nem nyújtó akkumulátoros tárolóegység felszerelése (a megtermelt megújuló alapú villamosenergia átmeneti tárolásánakcéljából) és üzembe helyezése
  • 2 db (a beruházás elején és zárásakor) épületenergetikai tanúsítvány elkészíttetése
  • nyílászárók cseréje (műanyag kerettel, igazodva a hatályos építésügyi előírásokhoz és az adott épület adottságaihoz)
  • a kedvezményezett háztartás által birtokolt épület kialakítása alapján az alábbi 2 műszaki megoldás közül az egyik kivitelezése: 1) energiatakarékos, korszerű elektromos fűtőpanelek/infrafűtés kiépítése az ezt kiszolgálni képes napelemes rendszerrel (max 5 kW) azon épületek esetében, ahol nincs kiépítettvízközegű fűtési rendszer. Ha szükséges, levegő-levegő rendszerű hőszivattyú isalkalmazható a nagyobb terek fűtésére és hűtésére. A napelemes rendszer hálózatra történőbekötéséhez a kifejezetten csak az új fűtési célú elektromos fogyasztó berendezésekhezkötődő elektromos hálózat kiépítésének biztosítása is szükséges. VAGY 2) energiatakarékos, korszerű levegő-víz hőszivattyú beszerzése és beépítése, ha ki van építve a vízalapú fűtési rendszer hőleadókkal. A napelemes rendszer hálózatra történő bekötéséhez a kifejezetten csak az új fűtési célú elektromos fogyasztó berendezésekhez kötődő elektromos hálózat kiépítésének biztosítása is szükséges.
  • A fenti rendszerek kiegészíthetőek a használati melegvíz előállítást biztosító tárolóval ésszükség esetén cekász fűtőpatronnal is. Elvi lehetőség van a földhő és a napkollektorok fűtésicélú alkalmazására is, amennyiben azok beruházási költsége és működési hatékonysága nemkedvezőtlenebb a fentebb szereplő eszközökénél.

A beruházás költségei

Az anyag végül azt is tételesen rögzíti, hogy milyen beruházási költségekből számították ki a pályázat keretét és a 100%-os támogatási intenzitás miatt mindez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy háztartásonként jellemzően 3-4 millió forintnyi támogatást fognak majd kiosztani a nyerteseknek:

  • lakossági háztartási méretű kiserőművek fajlagos költsége nettó 410 000 Ft / kW piaci árelemzés alapján (a fajlagos költségek alátámasztására lásd a napelemes fajlagos költségeket bemutató mellékletet)
  • 5 kW otthoni akkumulátoros tárolóegység fajlagos költsége beszereléssel és üzembe helyezéssel együtt nettó 2 772 760 Ft (2021. áprilisban interneten keresztül elvégzett piaci árelemzés alapján 5 termék ajánlati árának az átlaga, továbbá nettó 900.000 forint üzembe helyezési díjjal számolva, ami az eszköz CAPEX költségének a fele)
  • hőszivattyús rendszer számított, egy háztartásra jutó költségigénye (napelem és hőszivattyú alapú fűtés): nettó 4.270.000 forint piaci árelemzés alapján
  • amennyiben hőszivattyús rendszer nem alakítható ki, fűtőpanelek alkalmazásával a teljes számított költségigény háztartásonként (napelem és fűtőpanelen alapuló fűtés): nettó 2.545.000 forint ugyancsak piaci árelemzés alapján
  • nyílászárók költségoptimális cseréjének fajlagos költsége (U=1,1 Wm²K) nettó 65 040 Ft/m² – RRF által biztosított teljes támogatási keret nettó 158,759 milliárd forint Támogatási intenzitás: nettó bekerülési költség 100%-a.

Címlapkép forrása: Getty Images

Tags: